Kitaszitva Hedwig Courths Mahler

[ Pobierz całość w formacie PDF ]

csend borult. Egyed�l volt az anyj�val. Ijedten figyelte a merev arcot, a
f�nytelen szemp�rt. Hirtelen r�eszm�lt, mi t�rt�nt.
F�jdalmas panaszki�lt�ssal t�rdre rogyott, �s lefogta a halott
szem�t.
Mama, dr�ga mama, nem hallasz engem? k�rdezte zokogva.
B�rmilyen t�vol �lltak egym�stól l�lekben, ezen az ór�n Rosemarie
m�gis �rezte, hogy szerette az anyj�t, s most s�lyos vesztes�g �rte. Egy
sz�l maga maradt a vil�gban. T�bb� senkihez sem tartozott.
Hirtelen felugrott, elfogta a szorong�s. Lehets�ges ez? A mama
t�nyleg meghalt, nincs seg�ts�g?
Vadul r�ngatni kezdte a csengQt. A h�z megelevenedett. ElsQk�nt a
panzió tulajdonosnQje ker�lt elQ, egy v�nkisasszony, valami k�l�n�s
maskar�ba �lt�zve.
Gyorsan, h�vjanak orvost! Any�m& haldoklik! K�rem, siessen!
Orvos�rt k�ldtek. A v�nkisasszony az �gyhoz l�pett. Azonnal l�tta,
hogy itt m�r nincs seg�ts�g.
Amikor a doktor egy f�lóra m�lva meg�rkezett, m�r csak Saltenn�
hal�l�nak t�ny�t �llap�thatta meg.
Rosemarie v�gk�pp �rvas�gra jutott. K�bult gy�sz �s k�ts�gbees�s
t�lt�tte ki idej�t az anyja temet�s�ig. Annak elm�lt�val azonban
megrohant�k a h�tk�znapi teendQk. Sok mindent kellett �tgondolnia �s
elint�znie.
A panziósnQ mindenekelQtt beny�jtotta a sz�ml�t. Hosszas
sir�nkoz�s k�zepette k�vetelte az �gy- �s tap�tacsere k�lts�geit.
M�sk�pp ki sem adhatn�m t�bbet azt a szob�t, amelyben egy
vend�g meghalt. Senki sem lenne hajlandó ugyanabban az �gyban
aludni bizonygatta, �gre-f�ldre �s az �sszes szentekre esk�d�zve.
Rosemarie bel�tta, hogy jogos az ig�ny, �s kifizette a szapora
besz�dq h�lgyet.
Ezek ut�n alig maradt valami p�nze, tal�n k�tsz�z m�rka, �m emiatt
nem aggódott, hiszen a mama dr�ga �kszere ott pihent jól elz�rva, a
bQrl�dik�ban. A kulcsot halott anyja nyak�ról kellett levennie, s azóta Q
is �llandóan l�ncon hordta, a ruh�ja alatt. A l�dik�t m�g egyszer sem
nyitotta ki.
B�r a mama �let�ben nem akart megv�lni az �rt�keitQl, Rosemarie
�gy gondolta, most nyugodt sz�vvel eladhatja Qket, hogy megoldja
l�tfenntart�si gondj�t. Az anyja m�r �gysem viselheti Qket. Az
�rt�k�ket nem tudta meg�llap�tani, de �gy v�lte, bizony�ra kisebb
vagyont kaphat �rt�k, eleget ahhoz, hogy szer�nyen meg�ljen belQle.
EgyelQre csak egy darabot k�v�nt �ruba bocs�tani, hogy
hazautazhasson N�metorsz�gba. Hogy ott kihez forduljon, azt m�g
nem tudta.
Azt azonban elhat�rozta, hogy egyszersmind az eg�sz
�kszerk�szletet felbecs�lteti. L�tni akarta, mennyije maradt. Az anyja
hal�l�val az �zvegyi nyugd�j is megszqnt, �gy kiz�rólag az �kszerek
ellen�rt�k�re t�maszkodhatott.
VI.
A temet�s ut�ni reggelen fel�lt�zk�d�tt, majd lement a panzió
reggelizQszob�j�ba.
A tulajdonosnQ bar�ts�gosan �dv�z�lte. Nem csoda, hiszen pomp�s
�zletet csin�lt vele. Term�szetesen esz�be sem jutott kidobni az �gyat,
vagy �ttap�t�ztatni a szob�t. Mindent kitakar�tottak, kiszellQztettek, �s
ezzel k�sz.
Rosemarie-n k�v�l m�g egy idQs h�lgy tartózkodott az �tkezQben,
akivel m�r kor�bban megismerkedett. Egy n�met asszony, Rosenberg
grófnQ. Nem t�l kellemes arcvon�saihoz m�lyen �lQ, sz�rós szem
t�rsult, �sszecs�cs�r�tett sz�ja fukars�gról �rulkodott. R�ad�sul azzal a
viszolyogtató tulajdons�ggal b�rt, hogy hossz� nyelq lornyonj�n
kereszt�l alaposan megb�mult mindenkit, aki csak el� ker�lt.
�rdes, rik�csoló hang �s �r�k�s el�gedetlenked�s jellemezte az �ltes
d�m�t. Nem �ppen elQkelQ benyom�st keltett, �lt�zk�d�se vagy
rendk�v�l takar�kos �letmódra, vagy szeg�nys�gre vallott.
A panzió tulajdonosnQje viszont azt mes�lte Rosemarie-nak, hogy a
grófnQ d�sgazdag, hatalmas th�ringiai kast�ly birtokosa, s nem a
sz�ks�g, csup�n f�sv�nys�ge k�szteti arra, hogy minden garast a
fog�hoz verjen. Genovai tartózkod�sai sor�n m�r t�bb �zben t�lt�tt el
hosszabb-r�videbb idQt a panzióban. A h�z h�rnev�t �regb�ti a rangos
vend�g, egy�bir�nt ki nem �llhatj�k hihetetlen szqkmark�s�ga miatt. A
zsugori d�ma most is n�h�ny hete lakik itt, �s �ppen t�rsalkodónQt
keres, mivel eddigi alkalmazottja egyszerqen fak�pn�l hagyta. A
panziósnQ eml�kezete szerint az illetQ elQdei is egybehangzóan azt
�ll�tott�k, hogy a grófnQt nem lehet kib�rni. Rosemarie nem
foglalkozott tov�bb a hallottakkal, honfit�rsnQje azonban neki is
nagyon ellenszenvesnek tqnt, m�g ha nem is hitt el mindent, amit a
szósz�ty�r tulajdonosnQ �sszehordott róla.
Rosemarie megreggelizett, majd megk�rdezte a pergQ nyelvq
v�nkisasszonyt, hol tal�l szolid, megb�zható �kszer�szt. A panziósnQ
megadta a c�met, majd elhagyta a szob�t.
Net�n �kszert k�v�n v�s�rolni, kisasszony? k�rogta a grófnQ.
Nem, grófnQ, eladni Szeretn�k fel�lte nyugodtan Rosemarie a
visszatasz�tó hang tulajdonos�nak, aki �js�gja m�g�l vizslatta s�padt
arc�t.
Eladni? ingatta a fej�t az idQs h�lgy, �, igen, hallottam, hogy a
kedves �desanyja a napokban hunyt el. R�szv�tem. A hal�leset miatt
nyilv�n pillanatnyi p�nzzavarba ker�lt, ez�rt kell megv�lnia �kszereitQl.
Nem t�vedek?
A le�nyt bosszantotta ez az �rinQh�z m�ltatlan, tolakodó
k�v�ncsiskod�s, de nem akart udvariatlannak mutatkozni.
�gy van, grófnQ v�laszolta.
Akkor ne oda menjen, ahov� a panziósnQ k�ldte, ha nem akarja,
hogy megr�vid�ts�k. El�g jól ismerem a v�rost, jobb �kszer�szeket is
tudok aj�nlani mag�nak. Ezzel egy�tt is vigy�zzon, nehogy r�szedj�k!
Itt mindenki becsapja az idegeneket. Maga fiatal, tapasztalatlan, �s
meglehetQsen �n�llótlannak l�tszik.
Valóban nem szoktam hozz�, hogy a magam l�b�n �lljak
sóhajtotta Rosemarie , �desany�m v�ratlan, hirtelen hal�l�val
eg�szen egyed�l maradtam panaszolta. Jólesett neki, hogy v�gre
kibesz�lgetheti mag�t egy honfit�rs�val.
Aj�nlan�k mag�nak valamit �l�nk�lt fel a grófnQ. Meg�l az
unalom, �n is mag�nyos vagyok, mivel el kellett bocs�tanom a
t�rsalkodónQmet. Nem szenvedhettem azt a k�nnyelmq teremt�st.
Most �jat keresek, �s addig nem mozdulok innen, m�g nem tal�lok
megfelelQt, mert egyed�l nem b�rom az utaz�st. IdQnk�nt elfog a
rosszull�t, �s olyankor sz�ks�gem van valakire magam k�r�l. Szóval
unalomqz�s gyan�nt sz�vesen elk�s�rem az �kszer�szhez. �rtek az
�kszerekhez, a jelenl�temben senki sem csaphatja be mag�t. Emellett
foly�konyan besz�lek olaszul.
Rosemarie t�tov�n n�zte az ut�latos arcot, a v�r�s szemh�j alól
r�szegezett, sz�rós tekintetet, azut�n �gy v�lte, okosabb elfogadni ezt a
bar�ti ind�tv�nyt.
Nem tudom, szabad-e f�rasztanom �nt.
Hiszen mondtam m�r, hogy csak unalomqz�s v�gett v�llalkozom
r� vont v�llat az asszony. EttQl m�g nem kell lek�telezve �reznie
mag�t.
Ez esetben nagyon k�sz�n�m sz�ves felaj�nlkoz�s�t, grófnQ.
Valóban nincs semmi tapasztalatom, m�g k�r�lbel�l sem tudom, mi
mennyit �r. �desany�m sok �kszert hagyott r�m, de semmi
k�szp�nzvagyont. A nyugd�j�t, amibQl �lt�nk, a hal�la ut�n nem
folyós�tj�k tov�bb. �gy h�t legal�bb n�h�ny darabot el kell adnom, A
mama akkor sem akart megv�lni ezektQl a dr�gas�goktól, amikor
egyszer r�szorultunk volna. �n viszont szeretn�m tudni, mekkora
�rt�ket k�pviselnek, hogy eszerint alak�tsam az �letemet. Teh�t fel
akarom becs�ltetni Qket egy �kszer�sszel.
Tudja, kisasszony mosolygott k�l�n�sen a grófnQ , szerencs�je,
hogy egy tisztess�ges �rh�lgynek mes�lte el mindezt, aki nem �l vissza [ Pobierz całość w formacie PDF ]

pobieranie * ebook * download * do ÂściÂągnięcia * pdf